Kik a Baptisták?

Írta: Tenkely Béla lelkipásztor

A reformáció idején indult el egy közösség, amely a felnőtt hitvallók keresztelését bemerítéssel gyakorolta. A Bibliában olvasunk erről, hiszen Jézus Krisztus maga is felnőtt emberként élte át bemerítését, a Jordán folyóban. Ez volt a gyakorlat 200-400 évig az egyetemes egyházban is. Mivel visszatértek a bemerítéshez, anabaptistáknak, azaz újrakeresztelőknek nevezték őket. Ennek a közösségnek legnagyobb része az üldöztetések során megsemmisült. Csupán a mennoniták, és a hutteriek (habánok) maradtak fenn mind a mai napig. A hutteriek magyar- országi területeken is éltek a török megszállás idején. Híres orvosaik voltak, és bizonyos kézműves szakmákat műveltek, mint pl. a kerámiakészítés. A túlélők ma is kommunákban élnek az USA területén.

Jelenlegi formájában a baptizmus Európában 1609-ben indult el, amikor Amszterdamban John Smyth, az angol államegyház üldözöttje, több puritán társával együtt Jézus Krisztus példájára bemerítkezett. Hamarosan létrejött egy 40 tagot számláló közösség, melyből a többség Smyth vezetésével a mennonitákhoz csatlakozott, míg a többiek Thomas Helwys vezetésével visszatértek Londonba, és 1611-ben megalapították az első baptista gyülekezetét. Innen hamarosan Amerika felé haladt tovább a misszió. Európa többi területén csak 200 év elteltével jutott el az evangélium igazsága. Angliában Johann Gerhardt Oncken (1800-1884) megtért, majd olvasva a Bibliát, felismerte a bemerítés fontosságát és 1834-ben több társával együtt bemerítkezett. Ezt követően megalapították a Hamburgi Baptista Gyüle­kezetét. Ebből a gyülekezetből indult útjára az evangélium szinte az egész kontinensre, így Magyarországra is.

Hazánkba Rottmayer János (1818-1901) és társai hozták az örömhírt, akik egy tűzvész utáni újjáépítésre mentek Hamburgba. Ott találkoztak a gyülekezettel, megtértek, bemerítkeztek és azzal a céllal jöttek haza, hogy hitükről bizonyságot tegyenek. Rottmayerék 1844-ben érkeztek Pest-Budára, ahol hamarosan megalakult az első magyarországi baptista gyülekezet.

1873-ban érkezett Meyer Henrik (1842-1919), aki tovább vitte az elkezdett munkát. Meyer 1875-ben Gyulán bemerítést végzett, a nyolc hitvalló között volt Kornya Mihály (1844-1917), aki Nagyszalontán született, parasztcsaládban. Kornya megtérése után rövidesen az evangélium hirdetésére kapott elhívást, melynek következtében egymaga tizenegyezer embert merített be munkássága idején. 1905 óta a baptisták az államilag elismert felekezetek közé tartoznak. Ma Magyarországi Baptista Egyház néven működnek. Taglétszámuk több mint tizenegyezer fő. Természetesen ez felnőtt hitvallókat jelent, mert a gyülekezetben élő gyermekek még nincsenek a taglétszámban.

A baptista gyülekezet legszembetűnőbb különbözősége a felnőtt hitvalló keresztelése bemerítés által. A bemerítkezni szándékozó személy saját meggyőződése és önkéntes elhatározása alapján válik hívővé. A baptizálás alapja: a bűneink felismerése, ennek rendezése, Jézus Krisztus váltsághalálának személyes elfogadása, a bűnnel való végleges szakítás, megmaradás az Istentől kapott új életben. A bemerítés a gyülekezet egyetértésével történik. A személyes hitből következik, hogy aki csatlakozik a gyülekezethez, az később is rendszeresen részt vesz a közösség életében. A hangsúly nem a gyülekezethez tartozásra esik, hanem a megmaradásra az Istentől kapott új életben. Istentiszteleteinkre szeretettel várjuk az érdeklődőket, így e könyv olvasóit is, akkor is, ha még nem ismerik gyülekezetünket.