Albertirsa rövid története

A Duna-Tisza közében, az Alföld és a Gödöllői-dombság találkozásánál található Albertirsa, a szelíd Gerje patak mellett, Ceglédtől 14 km-re Északnyugatra. A nagyközség 11 000 lakosú és 1950-ben két falu, Alberti és Irsa egyesülésével jött létre.

Albertit korábban Istvánfalvának, Istvánházának nevezték az 1200-as években kelt okle­velek tanúsága szerint. Az Alberti helységnév jelentése: Alberté, Albert tulajdona. Ezt erősíti meg IV. László király 1277-ben kiadott oklevele, melyben a szigeti apácáknak adományozott birtok határait jelző helyek között felsorolja az ,Alberté” helységnevet is.

Az Irsa helységnév szláv eredetű, és az ó-szláv: Jelsa, Olsa – magyarul égerfa szóból szár­mazik és égerfával benőtt területre utal. Irsa legrégebbi említését IV. Béla király 1258. évi ok­levelében találjuk.

A községek újjáépítése a 150 éves török uralom után kezdődött. A Felvidékről Váracskay András telepeseket hívott be 1711-ben. Az Irsay ősi nemesi családot és a Felvidékről szárma­zó kisebb nemeseket is elkísérték magyar és szlovák jobbágyok. Szorgalmas munkájuk ered­ményeként szőlő és gyümölcstermesztés indult meg a kiváló természeti adottságokkal rendel­kező településen és környékén. A Pest-Szolnoki vasútvonal megindulásával 1847. szeptember 1-jén az utazás Budapestre meggyorsult és a község a környék kisipari és kereskedelmi köz­pontjává vált.

Napjainkban az albertirsaiak közül sokan naponta ingáznak az 56 km-re lévő fővárosba. Oda köti őket a munkahelyük, vagy a tanulás.

Albertirsát sokan termálvízű gyógyfürdője miatt keresik fel.

Nagyközségünk híres szülötte Politzer Adám (1835-1920), a bécsi egyetem fülész pro­fesszora.

Községünkben évszázadok óta élnek Istenben hívő emberek. Az első római katolikus templom 1400 körül épült. A török hódoltság alatt lerombolt templomot 1746-ban építették újjá. Az 1712-14-ben betelepült felvidéki szlovák telepesekből alakultak meg az evangélikus gyülekezetek. Az alberti evangélikusok a XV. században épült templomot 1774-ben építették át. Albertin született Tessedik Sámuel (1742-1820) evangélikus lelkész. Az irsai evangéliku­sok 2001-ben ünnepelték a templom építésének kétszáz éves jubileumát. A református gyüle­kezet 1907-ben alakult, és 1940-ben épített templomot. Az irsai izraelita hitközség 1800 körül zsinagógát épített.

Jelenleg katolikus általános iskola, alberti evangélikus óvoda és általános iskola, a Káldy Zoltán Szeretetotthon és vendégház, irsai evangélikus „Mustármag” óvoda működik egyházi intézményként községünkben.

Az 1901-ben alakult baptista gyülekezet 1910-ben épített imaházat. Az Albertirsán élő felekezetek törekednek az évtizedek alatt kiépített ökumenikus kapcsolatok ápolására.